INTERREG III/A HU-SK-UA 05/02/29. számú projekt
Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt vízbázisainak védelmére
A projekt típusa:
közös
A projekt időszaka:
- kezdete: 2006. június 1.
- vége: 2008. április 15.
Támogatási Szerződés aláírása:
2006. december 14.
Projekt kedvezményezettje:
Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Miskolc (ÉKÖVIZIG)
A projekt megvalósításának helyszíne:
A projekt az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén összesen 10 vízbázison valósul meg.
Az érintett települések Magyarországon: Becskeháza, Égerszög, Gömörszőlős, Imola, Kelemér, Szin, Szőlősardó, Tornaszentjakab, Trizs, Varbóc.
Az érintett települések Szlovákiában: Chanava, Srelnica, Tornala.
A projekt indoklása:
A régi magyar leíróföldrajzban Gömör-Tornai-karszt néven ismert terület egykori neve mára feledésbe merült. Ennek oka, hogy a területet a Szlovákia és Magyarország között húzódó államhatár kettészeli. Ma a magyar oldal Aggteleki-karszt, míg a szlovák oldal Szlovák-karszt néven ismeretes. Azonban a terület vízföldtani szempontból egységes egészet képez, a felszín alatti vízkészletek összefüggenek, közvetlen, vagy közvetett módon hatást gyakorolnak egymásra. Vízföldtani szempontból különösen érzékenynek minősülő karsztvízbázis megóvása a térség lakóinak hosszú távú, biztonságos vízellátása szempontjából szükséges. Az összefüggő rendszerű vízbázisok megóvása azonban csak közösen, a vízbázisok teljes területét érintő beavatkozásokkal lehetséges. A hatékony védelmi beavatkozások megállapításának alapja a vízbázis viszonyainak megismerése, melyhez a diagnosztikai feladatok elvégzése szükséges. A vízbázisok lehatárolását, regionális modell készítését, szennyezőforrás felmérést tartalmazó diagnosztikai munkafázis elvégzéséhez a szomszéd ország adatai, a közös kidolgozás és végrehajtás nélkülözhetetlen. Ez a munka a két ország szoros együttműködésével, a két oldalon azonos módon történő megalapozó vizsgálatok végzésével lehet csak eredményes.
A vizsgálatba bevont határmenti vízbázisok védelmi diagnosztikai feladatainak a magyar és szlovák vízügyi szakemberek közös munkájával való elvégzése, adat- és tapasztalatcserére is alkalmat ad.
A két ország határmenti hidrogeológiája nagyrészt megegyezik, a társadalmi viszonyok is sok hasonlóságot mutatnak, így a vízbázisvédelmi feladatok együttes kidolgozása és továbbfejlesztése hasznos és indokolt.
A kiválasztott területek földtani, tájföldrajzi, sőt kultúrtörténeti szempontból is egységet alkotnak, s egyben nemzetközi védelmet is élveznek az UNESCO Ember és Bioszféra programja révén. Mind a kettő bioszféra rezervátum. Az UNESCO 1995-ben az Aggteleki- és Szlovák-karszt felszín alatti világát a Világörökség részévé nyilvánította.
A projekt általános célja:
a környezet védelme, a réteg- és karsztvízbázis megóvása - fenntartható használata, környezet és egészség megőrzése, lakosság életminőségének javítása, vállalkozások, turizmus lehetőségeinek bővítése
A projekt közvetlen célkitűzése:
Magyarországon 10 ivóvízbázis védelmi diagnosztikája, védőterületek kijelölése, védelmi intézkedési terv készítése
Szlovákiában 3 vízbázis védelmi diagnosztikája, védőterületek kijelölése, védelmi intézkedési terv készítése.
Magyar-Szlovák környezetvédelmi, vízvédelmi együttműködés kiterjesztése, hatékonyságának fokozása, monitoring rendszer működésének összehangolása.
Célcsoportok:
A lakosság, az érintett önkormányzatok Szlovákiában és Magyarországon egyaránt, magyar, szlovák vízügyi szervezetek, szakemberek.
Közvetlen haszonélvezők a vízbázisokon élő lakosság mind Magyarországon, mind Szlovákiában, az ott működő gazdasági társaságok, akiknek nő az esélyük arra, hogy hosszú távon megfelelő ivóvízhez jussanak a víz árának jelentős emelése nélkül. A vízbázisok elszennyeződésének megelőzése következtében csökken a karsztvíz elszennyeződésének kockázata, elkerülhető további tisztítási technológiák alkalmazása.
Az önkormányzatoknak kedvező egy megvalósítható, a helyi viszonyokra illesztett, a gazdálkodókra nem túlzott terhet róvó vízbázisvédelmi rendszer.
A magyar és szlovák vízügyi szakemberek együttműködése, tapasztalatok átadása, a határ két oldalán végzett tevékenység összehangolása, a vízbázisvédelmi szakmai munka megalapozottságát biztosítja, hatékonyságát fokozza.
Részletes tájékoztatás a projekt elvégzett feladatairól:
A legfőbb tevékenység a "vízbázisvédelmi munkák" elvégzése volt, melynek fővállalkozóját közösségi rezsimben meghirdetett, nyílt közbeszerzési eljárásban választottuk ki. A munkát a KSZI Kft. Budapest végezhette el kb. egy év alatt. A tapasztalatok szerint minden pályázat súlyos hátránya, hogy a feladatokat beszorítja egy rendkívül szoros határidőbe. Ez abból adódik, hogy a közbeszerzési eljárás hosszadalmas procedúrája, sőt bizonyos esetekben (általában a kutatás jellegű tevékenységnél) az engedélyezési eljárás is beleszámít a projekt időtartamába. Ezért fordulhat elő, hogy egy 2 éves program tényleges munkavégzésre fordítható időtartama 12-15 hónap.
A projekt során a következő fontosabb vízbázisvédelmi munkák elvégzésére került sor:
- Adatgyűjtés, értékelés
- Szennyezőforrások feltárásos vizsgálata
- Víz- és talajvizsgálatok
- Geofizikai vizsgálatok
- Egymásrahatás vizsgálatok
- Helyszíni mérések
- Meglévő kutak felülvizsgálata
- Hidrodinamikai modellezés
- Területi szennyezőhatások (agrárgazdaság)
- Előzetes megvalósíthatósági tanulmány, jelentések készítése
- Földhivatali munkarész (Magyarországon)
A fő tevékenység elvégzéséhez szükség volt közbeszerzések lebonyolítására a részfeladatok vállalkozóinak kiválasztása céljából. Ilyen részfeladat volt az eszközbeszerzés, konferencia szervezés, közönségkapcsolati tevékenység (PR), műszaki ellenőrzés, könyvvizsgálat, közbeszerzési szakértés, metodika és közbeszerzési dokumentáció készítés.
Vízbázisvédelmi munkák rövid ismertetése:
1. Adatgyűjtés és értékelés
A kivitelező a vízbázisvédelmi munkák elvégzéséhez szükséges adatokat, információkat különböző intézményektől, falugazdászoktól és az adott önkormányzatoktól begyűjtötte.
A begyűjtött adatok részét képezik a későbbi modellezéseknek és megalapozzák a következő munkafázisokat.
2. Meglévő kutak felülvizsgálata
A kútfelülvizsgálati tevékenység a területen található kataszterezett kutak és egyéb kutak alkalmassági vizsgálatára irányult, annak érdekében, hogy állapotuk lehetővé teszi-e az észlelőhálózatba való bevonásukat.
3. Szennyezőforrások feltárásos vizsgálata
A projekt keretén belül a szennyezőforrások feltárásos vizsgálata a területen található szennyezőforrások számbavételére és felülvizsgálatára irányult, annak érdekében, hogy feltárásra kerüljenek a szennyezőforrások ivóvízkészletre gyakorolt esetleges szennyező hatásai.
A munka során összesen 23 db pontszerű potenciális szennyezőforrás feltérképezésére és bejárására került sor. A térségben található pontszerű szennyezőforrásokon kívül a diffúz és vonalas szennyezőhatásokat is vizsgálták. A diffúz/területi szennyezőhatások felmérése során adatot gyűjtöttek a kommunális szennyvíz talajban történő elszikkadásának mértékéről, területi kiterjedéséről, a mezőgazdasági tevékenység jellemzőiről.
Önkormányzati, falugazdászi és vízföldtani szakértői ismeretek alapján meghatározták és lehatárolták a diffúz és vonalas szennyezőforrásokat, úgy mint:
- település belterület
- szántóföldi növénytermesztés
- vonalas létesítmények
- kiterjedt terhelő hatású területhasználat (bányák, stb)
A potenciális szennyezőforrás felmérés adatainak értékelését követően kiválasztásra kerültek azok a helyszínek, (pontszerű és diffúz szennyezőforrások), amelyek esetében talaj- és vízmintavétel, továbbá laboratóriumi vizsgálatok elvégzése látszott szükségesnek. Mintavételre azokat a helyszíneket választották ki, ahol a bejárás során esetleges szennyezésre utaló körülményt észleltek és az adott területen a szennyezés az ivóvízkészletet veszélyezteti.
4. Egymásrahatás vizsgálatok
A projekt keretén belül az "Egymásrahatás vizsgálatok" munkarészben a területi adottságok miatt nem lehet hagyományos egymásrahatás vizsgálatokról beszélni, ugyanis a programban résztvevő tíz vízbázis közül csak a szini vízbázison találhatók a kutak olyan közelségben, hogy az egymásrahatások kimérhetőek legyenek. A többi vízbázis esetében vagy csak egy egyedülálló kút, vagy forrásfoglalás található, amely vízszintre gyakorolt hatását közvetlenül csak az adott kútban lehet mérni. A forrásfoglalásokba (Gömörszőlős, Imola, Égerszög, Varbóc) beépített vízszintregisztráló műszerekből kinyert adatokból lehet következtetni az adott forrásfoglalás vízhozamára, illetve információt kapnunk a forrásakna és szűk környezetének vízszintváltozásáról.
A feladat teljesítése egyes vízműveknél nehézségekbe ütközött, mivel a kútfejeket át kellett alakítani a vízszintmérő műszerek behelyezéséhez.
A projekt keretén belül a nyomjelzéses és összefüggés-vizsgálatok a terület részletesebb hidrogeológiai feltárására irányultak. Az előzeteses terepbejárások során összesen négy helyszínt választottak ki: a szőlősardói, a varbóci, a szini, illetve a becskeházi vízművek területét. Sajnálatos módon egyik nyomjelzés sem lett pozitív, ami valószínűleg azért fordulhatott elő, mert a térség repedezett mezozóos összletei agyaggal kitöltöttek és a nyomjelzéshez használt fluoreszcens Uranin AP (C.I.45350) festékanyag az agyagban megkötődött, így nem tudott eljutni a mintavételi helyszínekre.
5. Geofizikai vizsgálatok
A geofizikai méréseket a KSZI Kft. két alvállalkozó bevonásával készíttette el, 5-5 településre osztva a feladatot.
A felszíni geofizikai mérések munkarészei az alábbiak voltak:
- terepi mérések,
- a mérési eredmények feldolgozása, értelmezése,
- földtani szelvények szerkesztése
GeoGold Kárpátia Kft.
Kelemér, Gömörszőlős, Trizs, Imola, Szőlősardó vízbázisainak területén a vállalkozó vertikális elektromos szondázásokat (VESZ) és RMT módszert (rádió-magnetotellurika) alkalmazott a földtani-vízföldtani viszonyok megismerése céljából. A mérések kiértékelése után minden vízbázison 2-2 geoelektromos földtani szelvényt szerkesztettek.
Háromkő Bt.
A kiválasztott 5 terület (Égerszög, Varbóc, Szin, Becskeháza, Tornaszentjakab) vízbázisán alkalmazott vízkivételek jellegét és a területek földtani felépítését figyelembe véve, vertikális elektromos szondázást (VESZ ABmax=400 m és 800 m), sokelektródás ellenállás-szelvényezést és - egy településen (Égerszög) - többazimutos VESZ mérést végeztek.
6. Víz és talajvizsgálatok
A vízbázisvédelmi munka részét képezik a "Komplex vízvizsgálatok". A vízvizsgálatok fő célja, annak meghatározása, hogy a víztermelő kutak vizében milyen felszíni eredetű szennyeződés mutatható ki.
Figyelemre méltó eredmények:
- A Keleméren mért mintában az összes TPH tartalom 24,4 μg/l. Azonban a vízminta szénhidrogén (TPH) tartalma a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM- FVM-KHVM együttes rendelet felszín alatti vizekre megadott "A" természetes határértékét (50 μg/l) nem haladja meg.
- A növényvédőszer hatóanyag vizsgálat során Becskeházán és Imolán a kutakból kis koncentrációban kimutatható volt az atrazin. Ez a hagyományos, jelenleg már nem alkalmazható kukorica gyomirtószer arra utal, hogy régebben a kutak utánpótlódási területén viszonylag elterjedten alkalmazták ezt a szert. Megjelenése ezekben a kutakban egyben a felszínnel való kommunikációt is jelzi.
- A trícium vizsgálat az elvárt eredményt hozta, megerősítette azt a feltételezést, Tornaszentjakabon és Trizsben a kutak idős vizet termelnek, 1950 után hullott csapadékból még nem jutott le a szűrőzött mélységig.
A "Talajvizsgálatok" célja a mezőgazdasági diffúz szennyezőhatások felmérése volt azokon a településeken, ahol egyáltalán folytatnak ilyen jellegű tevékenységet.
A mezőgazdasági termelés diffúz szennyezőhatásainak vizsgálatára talajmintákat vettek elsősorban az ivóvíztermelő kutak közelében elhelyezkedő szántóterületekről és ültetvényből. Meghatározták a legfőbb talajjellemzőket, a makrotápanyagok mennyiségét, valamint triazin hatóanyag tartalom vizsgálatot is végeztek. A növényvédőszerek közül azért került kiválasztásra ez a gyomirtó szer, mert alacsony ára miatt általánosan elterjedt a használata, valamint hosszú lebomlási ideje és mobilitása miatt lejuthat a felszín alatti vizekbe.
A vizsgálatok alapján a területen tápanyag terhelés nem lépett fel és a vizsgált mintavételi helyeken triazinok nem voltak kimutatható mennyiségben a talajban.
7. Helyszíni vizsgálatok
Ez a munkarész a települések vízgyűjtő területén fellelhető források (felszín alatti vizek felszínre bukkanása), víznyelők és töbrök feltérképezését, valamint felülvizsgálatát foglalja magában. Szükséges volt a kataszteri rendszerben nyilvántartott, illetve az 1: 10 000-es topográfiai térképeken feltüntetett vagy helyi információk alapján beazonosított források alkalmassági vizsgálatának elvégzése, annak eldöntésére, hogy állapotuk lehetővé teszi-e az észlelőhálózatba való bevonásukat, valamint a 3D-s hidrodinamikai modellhez szükséges alapadatok megállapítására, mint például a források koordinátahelyes elhelyezkedése, vízhozama, vízhőmérséklete, vízadó kőzetének meghatározása. Hasonló módon jártak el a töbrök és víznyelők feltérképezése esetében is, meghatározták ezek pontos helyzetét, méretét, típusát, hordozó kőzetét, továbbá felmérték aktivitásuk fokát.
8. Agrárgazdaság
A vizsgált településeken a mezőgazdasági termelés szinte az egyetlen megélhetési forrás, melynek általános jövedelmezőségi színvonala alacsony.
Átalakult és nagyon alacsony szintre redukálódott az állattartás. A projekt által érintett területen Imola, Égerszög, Trizs és Varbóc településeken a háztáji állattartás jellemző, csupán pár baromfit és sertést tartanak. A többi település esetében egy-egy jelentősebb állattartó telep működik. A területen nem működik hígtrágyás rendszer, általában mélyalmos rendszerű istállókat üzemeltetnek. A területen jellemzően legeltetéses gazdálkodás vagy szabadtartás folyik. A térségben jelentős mennyiségű szervestrágya képződésével és a telepeken való felhalmozódásával nem kell számolni, általánosságban elmondható, hogy az állattenyésztő gazdák növénytermesztéssel is foglalkoznak, így a keletkező szervestrágyát saját termőterületeiken használják fel.
A növénytermesztés jelenlegi színvonala, alkalmazott termesztési módszere a felszín alatti vizek minőségét nem veszélyezteti. A terület termőhelyi adottságai nem kedvezőek, a cél a környezetkímélő termesztési módok alkalmazása. A területen tartott állatlétszám az állateltartó képességet nem használja ki. A vizsgált állattartó telepek működtetése megfelelő volt.
Az Agrár-Környezetgazdálkodási Programhoz jellemzően a terület 10-15 %-val csatlakoztak. A programban való részvétel vízbázisvédelmi szempontból nagyon kedvező, hiszen kívánalmai összhangban vannak a vízbázisvédelmi elvárásokkal. A program előírásai nem ellentétesek a vízbázisvédelem érdekeivel, természet-, táj- és talajvédelmi szempontok döntő része vízbázisvédelmi szempontból is kedvező.
Ehhez a munkarészhez szorosan kapcsolódott a projekten belül a Nyilvánosság keretében megrendezett szakmai fórum. Igazán sajnálatos az a körülmény, hogy a gazdálkodók részére szervezett szakmai fórumon, ahol gazdálkodási és pályázati tanácsadás is történt, a széles körű tájékoztatás ellenére minimális volt a részvétel. Viszont pozitívumként értékelhető a jelenlévők aktivitása, érdeklődése.
9. Hidrodinamikai modellezés
A hidrodinamikai modellezés a 10 vízbázis védőterületeinek meghatározására irányult. A hidrodinamikai modellezés során felhasználták a diagnosztikai vizsgálatok során kapott eredményeket (geofizikai kutatások, kútfelülvizsgálatok, Q/H görbék), valamint figyelembe vették a térségben korábban végzett geológiai, geofizikai, hidrológiai kutatásokat is. A kutakban több éves vízszint adatsor nem állt rendelkezésre, csak a kitermelt vízmennyiségre vonatkozóan voltak adatok, ezért az évszakos ingadozásokat az egymásrahatás vizsgálatok eredményeiből becsülték. A terület nagy kiterjedése és bonyolultsága, valamint a vízszintadatok hiánya miatt célszerűnek tűnt a vízbázis védőterületeit különálló modellekkel kiszámolni. Tornaszentjakab és Becskeháza esetében a földtani hasonlóság és a földrajzi közelség indokolta az egy modellben való megjelenítésüket.
A projekt keretében a modelleket különböző víztermelésekre futtatták le. Az egyik a KÖVIZIG által javasolt védendő vízmennyiség (a vízmű teljes kapacitása), míg a másik az üzemeltető által javasolt, a 10 éves távlati igényeket is figyelembe vevő vízmennyiség. Estenként a két vízhozam megegyezett.
10. Előzetes megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása
A tanulmányok településenként készültek el, azonos tartalomjegyzék szerint.
Összeállításuk során figyelembe vették a projekt eredményeit. A modellezett védőterületeket földhivatali térképen sokszögesítve ábrázolták, meghatározták a védőidom térbeli kiterjedését.
Három vízmű esetében nincs felszínre kimetsző védőterület, így ezek a vízbázisok (Becskeháza, Tornaszentjakab, Trizs) védettnek tekinthetők.
Az Előzetes megvalósíthatósági tanulmányok tartalmazzák a vízbázisok biztonságba helyezési tervét, a védelem érdekében szükséges feladatok meghatározását felelősökre lebontva, a környezetterhelések csökkentése érdekében javasolt fejlesztéseket, valamint a vízbázisok védőterületeihez tartozó ingatlanok kigyűjtését.
11. Földhivatali dokumentáció
A védőterületek által metszett földrészletek változási vázrajzait tartalmazza a dokumentáció, a földhivatal által megkövetelt módon.
A projekt eredményei:
A program legfontosabb eredményeit az Előzetes megvalósíthatósági tanulmányok tartalmazzák településenkénti bontásban.
A nyilvánosság részére készült egy tájékoztató kiadvány, amely településenként (a címerre kattintva) összefoglalja az eredményeket, bemutatja a védőterületeket és ismerteti a szükséges intézkedéseket.
A projekt 2008. áprilisban zárókonferenciával zárult Jósvafőn.