Becskeháza ivóvízbázis

Az ivóvízbázis védelem általános bemutatása

 

Mi a vízbázis?
Vízbázisnak nevezik a vízkivételi művet, kutat, a hozzá tartozó természetes határokkal rendelkező víztároló kőzetekkel, vízgyűjtő területtel együtt.

Honnan kapjuk ivóvizünket?
Ahogy a csapadék eléri a földfelszínt, egy része elpárolog, vagy felveszik a növények, a többi beszivárog a talajba. Miközben a víz lefelé szivárog, különböző talaj- és kőzetrétegeken halad át majd az ún. víztároló rétegekben felhalmozódik.

A kőzet természetes szűrőképességének köszönhetően megtisztult vizet, vagy éppen a talaj- és kőzetrétegekből beoldódott anyagokat tartalmazó vizet, a vízművek kutakkal, forrásfoglalásokkal termelik ki, ha szükséges tovább tisztítják, majd a vízvezetékekbe és a lakásokba juttatják

Mi veszélyezteti az ivóvíz minőségét?

 

E vízkincset veszélyeztetik a talajon keresztül, a csapadékvízzel együtt beszivárgó szennyezések illetve a talajszennyezések

Mi az ivóvízbázis védelem célja és eszköze?
Az ivóvízbázis védelem fontos megelőző tevékenység, melynek célja a kitermelésre kerülő felszín alatti vízkészlet szennyező anyag mentességének megőrzése, fő eszköze pedig a védőidomok, védőterületek kijelölése, amelyeken a terület érzékenységének megfelelő területhasználati szabályok biztosítják a vízbázis szennyezésmentességét.

Mit jelent a védőidom és a védőterület?
A védőidomok kijelölése nem az ivóvíztermelő kutaktól való távolság alapján történik, hanem azok nagysága attól függ, hogy az adott területen a vízrészecske (és benne az esetleges szennyeződés) mennyi idő alatt (20 vagy 180 nap, illetve 5 vagy 50 év alatt) jut el az ivóvíztermelő kutakig (elérési idő).

Amennyiben ezek az idomok metszik a földfelszínt, úgy a metszetük a felszínen védőterületeket rajzol ki.

A különböző védőterületekhez különböző területhasználati korlátozások tartoznak, amelyek az ivóvíztermelő kúttól távolodva egyre enyhülő jellegűek.

Ha a védőidomok nem metszik el a földfelszínt, akkor azoknak csupán felszíni vetületéről beszélünk. Ilyen esetben csak az ivóvíztermelő kutat kell védeni, minimum 10 m-es belső védőterület kijelölésével.

Varbóc ivóvízellátó rendszere, a termelt víz minősége

Varbóc Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, az Északi-középhegység északi peremén a Gömör-Tornai karszt területén fekszik. A településen lévő ivóvíztermelő aknakutas forrásfoglalás 69 fő ivóvízellátását biztosítja. A vízbázis talajvízre települt, a kút sekély, mindössze 5,1 m mély.

Jelenleg a kitermelt víz minőségi paraméterei megfelelnek az ivóvíz minőségi előírásoknak. A vízvizsgálatok kimutatták a termelt víz felszínnel való közvetlen kommunikációját, amely megerősíti, hogy a vízadót a felszíni hatások jelentős mértékben veszélyeztetik.

A munka és eredményei

 

Varbóc - termelőkút

A vízbázisról a meglévő összegyűjtött információk és a munka során végzett vizsgálati eredmények rendezése és megjelenítése ArcView térinformatikai programmal készült.

Varbóc vízbázisán 8 db figyelőkútnak alkalmas ásott talajvízkút és 4 db mintázásra alkalmas forrás található, azonban elhelyezkedésükből adódóan egyik kút vagy forrás sem javasolható észlelőhálózatba vonásra.
Geofizikai mérések segítségével történt a vízbázist felépítő víztároló kőzetek tulajdonságainak pontosítása, a fedő kőzetek vastagságának meghatározása és a felszínről lefelé szivárgó szennyező anyagokkal szemben várható szigetelő képesség meghatározása.

 

Varbóc geoelektromos földtani szelvény

A projekt keretén belül végzett geofizikai vizsgálat szerint Varbócon a Csurgó forrás alatt megjelenik a márga-márgapala összetételű kőzet (Szini Márga F.). A forrásfoglalás feletti teret vizsgálva, a mérések kimutatták, hogy északon, az Almafa Dűlőben a felszín alatt 5-6 m vastagságú laza üledék található, amely nagy kontraszttal érintkezik a nagyellenállású mészkővel. Valószínű tektonikus érintkezés.


A munka részét képezte a területhasználatok és az ivóvíztermelő kutak tágabb környezetében előforduló szennyezőforrások felmérése is.
A községben jellemzően lomblevelű erdők fordulnak elő. A településen a művelt területek aránya jelentősen lecsökkent.

 

Potenciális szennyezőforrások

Jele Objektum
megnevezése
Ügyfél
megnevezése
VA_24_MG szőlőművelés n.a.
TJ_22_KOM egyedi szennyvíztisztító telep Tornaszentjakab Község Önkormányzata

Varbócon 1 db potenciális pontszerű szennyezőforrás található. Vízkémiai vizsgálatok céljából vízmintákat vettünk az önkormányzat tulajdonában lévő két kútból. Továbbá talajmintákat vettünk a forrásfoglalástól É-ra 100 m-re művelt szőlőterületről. A laborvizsgálatok egyik esetben sem mutattak ki szennyezést.

 

Védőidomok felszíni metszete

A hidrodinamikai modellezés a projektben érintett vízbázis védőidomainak, védőterületeinek meghatározására irányult. A hidrodinamikai modell-vizsgálatokat - az adatgyűjtés során beszerzett információk, és az egyes munkarészek során kapott eredmények felhasználásával - erre a célra kifejlesztett speciális programmal végezték.

Varbóc vízbázis esetében a modellezés alapján megállapítható, hogy a vízbázis sérülékeny, ugyanis az adott vízkivételhez tartozó elérési idők alapján meghatározott védőidomoknak van felszíni metszetük.
Ebben az esetben az elérési idők, védőidomok alapján a 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet szerint belső, külső, „A” és „B” hidrogeológiai védőövezetet kell kijelölni.
Varbóc vízbázisa esetében a „B” hidrogeológiai védőterület a kút teljes utánpótlódási területét lefedi, és a védőterület legtávolabbi pontjából 40 év alatt eljut a kútba a víz.

A hidrodinamikai modellel meghatározott határokat a természetes és az ingatlan határokhoz kell igazítani. Az így kapott igazított határvonalú védőterületeket M=1:2000-es léptékű hiteles földhivatali térképeken ábrázolták.

Az érintett földrészletek kategóriák szerinti helyrajzi számos listája az érintett Önkormányzatnál és a szakhatóságnál rendelkezésre áll.

Védőterületek kijelölése, védelmi javaslatok

A varbóci galériás forrásfoglalás esetében új beruházást, fejlesztést nem tartunk szükségesnek, azonban a kialakított belső védőterület (vízmű terület) védelmi létesítményeinek a tisztításáról, karbantartásáról, jó műszaki állapotának a fenntartásáról a továbbiakban is gondoskodni kell. A terület rendszeres kaszálását el kell végezni.
A „B” hidrogeológiai védőterület jelenlegi hasznosítása megfelelő, a védelem érdekében a jelenlegi területhasználatban változtatásra nincs szükség.
A védőterület ÉNy-i részén zártkertekben szántóföldi növénytermesztés folyik. Javasoljuk a továbbiakban is a nö­­vény­­vé­­dő­­sze­­rek, gyomirtószerek mellőzését.
A vízműkúttól É-ra, 100 m-re a védőterületen felhagyott szőlők találhatók. A munka során történt talajmintavétel eredményei nem mutattak ki szennyezést a területen. Amennyiben a szőlőművelést folytatnák, javasoljuk a növényvédőszer felhasználás mellőzését a vízbázis kedvező állapotának fenntartásához.

 

Vissza a főoldalra
Összeállította: Geogold Kárpátia Környezetvédelmi és Mérnöki Szakértő Kft.
Postacím: 2335 Taksony, Hattyú u. 26. • Tel: 36-1 431 0150 • info@geogold.eu • www.geogold.eu

Szakmai háttéranyag: KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft.
Postacím:1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. • Tel.:36-1-237-1490, Fax 36-1-237-1499 • kszikft@chello.hu • www.kszikft.hu

Grafikai tervezés, kivitelezés: Outside Design Bt.