Az ivóvízbázis védelem általános bemutatása

• Mi a vízbázis?
Vízbázisnak nevezik a vízkivételi művet, kutat, a hozzá tartozó természetes határokkal rendelkező víztároló kőzetekkel, vízgyűjtő területtel együtt.

• Honnan kapjuk ivóvizünket?
Ahogy a csapadék eléri a földfelszínt, egy része elpárolog, vagy felveszik a növények, a többi beszivárog a talajba. Miközben a víz lefelé szivárog, különböző talaj- és kőzetrétegeken halad át majd az ún. víztároló rétegekben felhalmozódik.

A kőzet természetes szűrőképességének köszönhetően megtisztult vizet, vagy éppen a talaj- és kőzetrétegekből beoldódott anyagokat tartalmazó vizet, a vízművek kutakkal, forrásfoglalásokkal termelik ki, ha szükséges tovább tisztítják, majd a vízvezetékekbe és a lakásokba juttatják

• Mi veszélyezteti az ivóvíz minőségét?

E vízkincset veszélyeztetik a talajon keresztül, a csapadékvízzel együtt beszivárgó szennyezések illetve a talajszennyezések

• Mi az ivóvízbázis védelem célja és eszköze?
Az ivóvízbázis védelem fontos megelőző tevékenység, melynek célja a kitermelésre kerülő felszín alatti vízkészlet szennyező anyag mentességének megőrzése, fő eszköze pedig a védőidomok, védőterületek kijelölése, amelyeken a terület érzékenységének megfelelő területhasználati szabályok biztosítják a vízbázis szennyezésmentességét.

• Mit jelent a védőidom és a védőterület?
A védőidomok kijelölése nem az ivóvíztermelő kutaktól való távolság alapján történik, hanem azok nagysága attól függ, hogy az adott területen a vízrészecske (és benne az esetleges szennyeződés) mennyi idő alatt (20 vagy 180 nap, illetve 5 vagy 50 év alatt) jut el az ivóvíztermelő kutakig (elérési idő).

Amennyiben ezek az idomok metszik a földfelszínt, úgy a metszetük a felszínen védőterületeket rajzol ki.

A különböző védőterületekhez különböző területhasználati korlátozások tartoznak, amelyek az ivóvíztermelő kúttól távolodva egyre enyhülő jellegűek.

Ha a védőidomok nem metszik el a földfelszínt, akkor azoknak csupán felszíni vetületéről beszélünk. Ilyen esetben csak az ivóvíztermelő kutat kell védeni, minimum 10 m-es belső védőterület kijelölésével.

Tornaszentjakab ivóvízellátó rendszere, a termelt víz minősége

Tornaszentjakab Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, az Északi-középhegység északi peremén a Gömör-Tornai karszt területén fekszik.

A település belterületén található vízműkút 250 fő ivóvízellátását biztosítja. A fedett karsztra települt vízbázis 73 m-es mélyfúrású kútja karsztvizet termel.
A településen a termelt nyers víz magas vas- és mangán tartalma következtében IRMA-1500 típusú vas - mangántalanítót működtetnek.

A többi vizsgált komponenst tekintve ivóvízminőségre vonatkozó határérték túllépés nem tapasztalható.

A vízvizsgálatok eredményei megerősítik, hogy a vízadó a felszíni hatásoktól védett az agyagos fedőréteg kellő biztonságot nyújt a felszínről érkező szennyeződések visszatartására.

A munka és eredményei

Tornaszentjakab –vízműterület

A vízbázisról a meglévő összegyűjtött információk és a munka során végzett vizsgálati eredmények rendezése és megjelenítése ArcView térinformatikai programmal készült.
Tornaszentjakab vízbázisán 8 db figyelőkútnak alkalmas ásott talajvízkút és 1 db mintázásra alkalmas forrás található. A jelenlegi körülmények között azonban sem meglévő kút, sem forrás nem javasolt észlelőhálózatba vonásra.

Geofizikai mérések segítségével történt a vízbázist felépítő víztároló kőzetek tulajdonságainak pontosítása, a fedő kőzetek vastagságának meghatározása és a felszínről lefelé szivárgó szennyező anyagokkal szemben várható szigetelő képesség meghatározása. A projekt keretén belül végzett geofizikai vizsgálat szerint a karsztos mészkő felett jelentős vastagságú vízrekesztő kőzetek fedik és védik a vízbázist.

Tornaszentjakab geoelektromos földtani szelvény

A munka részét képezte a területhasználatok és az ivóvíztermelő kutak tágabb környezetében előforduló szennyezőforrások felmérése is.

A településen az erdő- és gyepterületek mellett a szántóföldek kiterjedése is jelentős, ezért a mezőgazdasági termelés szennyezőhatását is vizsgálni kellett. Szennyezés nem észlelhető.

Potenciális szennyezőforrások
Jele Objektum megnevezése Ügyfél megnevezése TJ_21_MG állattartó telep AVENNA 2000 Bt TJ_22_KOM egyedi szennyvíztisztító telep Tornaszentjakab Község Önkormányzata

Tornaszentjakabon 2 db potenciális pontszerű szennyezőforrást azonosítottunk. Elhelyezkedésükből adódóan nem veszélyeztetik a vízbázist.

A szennyvízcsatorna hálózatra rá nem kötött háztartások települési szennyvíz szennyezőhatásának felmérésére egy talajvízkút vízminőségét vizsgálták. A kút vizében kimutatható volt a szennyvízszikkasztás talajvíz szennyező hatása.

Védőidomok felszíni vetülete

A hidrodinamikai modellezés a projektben érintett vízbázis védőidomainak, védőterületeinek meghatározására irányult. A hidrodinamikai modell-vizsgálatokat - az adatgyűjtés során beszerzett információk, és az egyes munkarészek során kapott eredmények felhasználásával - erre a célra kifejlesztett speciális programmal történt.
Tornaszentjakab vízbázis esetében a modellezés alapján megállapítható, hogy a vízbázis nem sérülékeny, ugyanis a „B” védőidom a talajfelszínhez képest 30 m mélységben található. Ez azt jelenti, hogy, az a térség, ahonnan a kútba 50 év alatt víz jut be, a föld mélyén helyezkedik el, a felszínről természetes körülmények között leszivárgó víz közvetlenül nem éri el a kutat tápláló vízadót.

Ebben az esetben - a 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet alapján - közvetlenül az ivóvíztermelő kutat kell védeni, minimum 10 m-es belső védőterület kijelölésével.

A felszín alatti beavatkozások elbírálásához (esetleges fúrások mélyítése stb.) meghatározták a külső védőidom, az „A” és a „B” hidrogeológiai védőidom felszíni vetületét.

A felszíni vetületet M=1:2000-es léptékű hiteles földhivatali térképeken ábrázolták. A térképek az érintett Önkormányzat
nál és a szakhatóságnál rendelkezésre állnak.

Védelmi javaslatok

Ezen a vízbázison, a belső védőterületen kívül védőterületet kijelölni nem szükséges. Ugyanakkor az olyan veszélyeztető tényező, amely hatása a felszín alatti vízkészletre hosszú távon érvényesül, a vízbázis védettsége ellenére sem hanyagolható el. Ilyen a szennyvíz talajban történő elszikkasztása, amely a talaj mélyebb rétegeiben igen hosszú távon, évtizedekig fejti ki hatását. A településen tehát gondoskodni kell a keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről; a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötések szorgalmazása ajánlott.

Ezenkívül javasolt a védőidomok felszíni vetülete által érintett földrészleteken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló és a helyes mezőgazdasági gyakorlatról szóló rendeletben foglaltak alkalmazása.

Szakmai háttéranyag: KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft.
Postacím:1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. • Tel.:36-1-237-1490, Fax 36-1-237-1499 • kszikft@chello.hu • www.kszikft.hu

Grafikai tervezés, kivitelezés: Outside Design Bt.