Az ivóvízbázis védelem általános bemutatása

• Mi a vízbázis?
Vízbázisnak nevezik a vízkivételi művet, kutat, a hozzá tartozó természetes határokkal rendelkező víztároló kőzetekkel, vízgyűjtő területtel együtt.

• Honnan kapjuk ivóvizünket?
Ahogy a csapadék eléri a földfelszínt, egy része elpárolog, vagy felveszik a növények, a többi beszivárog a talajba. Miközben a víz lefelé szivárog, különböző talaj- és kőzetrétegeken halad át majd az ún. víztároló rétegekben felhalmozódik.

A kőzet természetes szűrőképességének köszönhetően megtisztult vizet, vagy éppen a talaj- és kőzetrétegekből beoldódott anyagokat tartalmazó vizet, a vízművek kutakkal, forrásfoglalásokkal termelik ki, ha szükséges tovább tisztítják, majd a vízvezetékekbe és a lakásokba juttatják

• Mi veszélyezteti az ivóvíz minőségét?

E vízkincset veszélyeztetik a talajon keresztül, a csapadékvízzel együtt beszivárgó szennyezések illetve a talajszennyezések

• Mi az ivóvízbázis védelem célja és eszköze?
Az ivóvízbázis védelem fontos megelőző tevékenység, melynek célja a kitermelésre kerülő felszín alatti vízkészlet szennyező anyag mentességének megőrzése, fő eszköze pedig a védőidomok, védőterületek kijelölése, amelyeken a terület érzékenységének megfelelő területhasználati szabályok biztosítják a vízbázis szennyezésmentességét.

• Mit jelent a védőidom és a védőterület?
A védőidomok kijelölése nem az ivóvíztermelő kutaktól való távolság alapján történik, hanem azok nagysága attól függ, hogy az adott területen a vízrészecske (és benne az esetleges szennyeződés) mennyi idő alatt (20 vagy 180 nap, illetve 5 vagy 50 év alatt) jut el az ivóvíztermelő kutakig (elérési idő).

Amennyiben ezek az idomok metszik a földfelszínt, úgy a metszetük a felszínen védőterületeket rajzol ki.

A különböző védőterületekhez különböző területhasználati korlátozások tartoznak, amelyek az ivóvíztermelő kúttól távolodva egyre enyhülő jellegűek.

Ha a védőidomok nem metszik el a földfelszínt, akkor azoknak csupán felszíni vetületéről beszélünk. Ilyen esetben csak az ivóvíztermelő kutat kell védeni, minimum 10 m-es belső védőterület kijelölésével.

Szin ivóvízellátó rendszere, a termelt víz minősége

Szin Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, az Északi-középhegység északi peremén a Gömör-Tornai karszt területén fekszik.
A 2603 számú közút mellett 50 m-re, délre elhelyezkedő két 11 m mély ivóvíztermelő talajvízkút Szin és Szinpetri ivóvízellátását biztosítja. Az ellátott lakosszám a két településen összesen 824 fő.
Jelenleg a kitermelt víz minőségi paraméterei megfelelnek az ivóvíz minőségi előírásoknak. A vízvizsgálatok kimutatták a termelt víz felszínnel való közvetlen kommunikációját, amely megerősíti, hogy a vízadót a felszíni hatások jelentős mértékben veszélyeztetik.

A munka és eredményei

Szin – termelőkutak, háttérben a Jósva-patak

A vízbázisról a meglévő összegyűjtött információk és a munka során végzett vizsgálati eredmények rendezése és megjelenítése ArcView térinformatikai programmal készült.

Szin vízbázisán 8 db figyelőkútnak alkalmas ásott talajvízkút és 7 db mintázásra alkalmas forrás található, azonban elhelyezkedésükből adódóan egyik kút vagy forrás sem javasolható észlelőhálózatba vonásra.

Geofizikai mérések segítségével történt a vízbázist felépítő víztároló kőzetek tulajdonságainak pontosítása, a fedő kőzetek vastagságának meghatározása és a felszínről lefelé szivárgó szennyező anyagokkal szemben várható szigetelő képesség meghatározása.

Szin geoelektromos földtani szelvény

A geofizikai vizsgálatok kimutatták, hogy a kutak és a közút között a fedőkőzet laza üledékes, vastagsága 4-6 m.
A munka részét képezte a területhasználatok és az ivóvíztermelő kutak tágabb környezetében előforduló szennyezőforrások felmérése is.

Szin és Szinpetri települések együttesen érintik a vízbázis területét. Közös vonásuk, hogy a szántóföldi termelés minimális területen folyik, a gyep és az erdő területek foglalnak el magas részarányt.

Potenciális szennyezőforrások
Jele Objektum megnevezése Ügyfél megnevezése, település SZN_15_IP szeszfőzde Szinpetri Község Önkormányzata, Szinpetri SZN_16_MG Szinpetri major Aggteleki Nemzeti Park, Szinpetri SZN_17_MG szarvasmarhatelep -, Szin SZ_18_KOM szennyvíztisztító ÉRV Zrt., Szin SZN_19_KOM illegális hulladéklerakó n.a., Szin

A víztermelő kutaktól 70-100 m-re kisparcellás mezőgazdasági terület található. A talajminták laboratóriumi vizsgálatai szennyezést nem mutattak ki. A termelő kutakkal kapcsolatban lévő Jósva-patak és Kopolya forrás vizének vizsgálatai is kielégítőek, szennyezés nem észlelhető.

A 2603 sz. közút, szennyező hatását vizsgálva a talajból illetve talajvízből szennyezést nem mutattak ki. Szin és Szinpetri településen 5 db potenciális pontszerű szennyezőforrást azonosítottak.

A vízbázis területén tényleges szennyezőforrás, olyan terület, ahol mérések igazolják a talaj- illetve a talajvízszennyezést, nem található.

Védőidomok felszíni metszete

A hidrodinamikai modellezés a projektben érintett vízbázis védőidomainak, védőterületeinek meghatározására irányult. A hidrodinamikai modell-vizsgálatokat - az adatgyűjtés során beszerzett információk, és az egyes munkarészek során kapott eredmények felhasználásával - erre a célra kifejlesztett speciális programmal végezték.

Szin vízbázis esetében a modellezés alapján megállapítható, hogy a vízbázis sérülékeny ugyanis az adott vízkivételhez tartozó elérési idők alapján meghatározott védőidomoknak van felszíni metszetük.
Ebben az esetben az elérési idők, védőidomok alapján a
123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet szerint belső, külső, „A” és „B” hidrogeológiai védőövezetet kell kijelölni.

A hidrodinamikai modellel meghatározott határokat a természetes és az ingatlan határokhoz kell igazítani. Az így kapott igazított határvonalú védőterületeket M=1:5000-es léptékű hiteles földhivatali térképeken ábrázolták.

Az érintett földrészletek kategóriák szerinti helyrajzi számos listája az érintett Önkormányzatnál és a szakhatóságnál rendelkezésre áll.

Védőterületek kijelölése, védelmi javaslatok

A szini talajvízkutak esetében belső, „A” és „B” hidrogeológiai védőterületet kell kijelölni. A belső védőterület – a jelenlegi vízmű terület - védelmi létesítményeinek a tisztításáról, karbantartásáról, jó műszaki állapotának a fenntartásáról a továbbiakban is gondoskodni kell. A terület rendszeres kaszálását el kell végezni. Tekintettel arra, hogy a Jósva-patak vize is megjelenik a termelt vízben, javasolt a patak fölső szakaszának tisztaságát fokozottan ellenőrizni, a patakot érő szennyező hatásokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni. A kutak mellett elhaladó közút érintett szakaszán vízzáró csapadékvíz elvezető árok kialakítása szükséges. A kutak közelében fekvő kisparcellás művelt területeken az öntözés nélküli szántóföldi növénytermesztési gyakorlat alkalmazható. A „B” hidrogeológiai védőterületek jelenlegi hasznosítása megfelelő, a védelem érdekében a jelenlegi területhasználatban változtatásra nincs szükség.

Szakmai háttéranyag: KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft.
Postacím:1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. • Tel.:36-1-237-1490, Fax 36-1-237-1499 • kszikft@chello.hu • www.kszikft.hu

Grafikai tervezés, kivitelezés: Outside Design Bt. • www.outside.hu