Az ivóvízbázis védelem általános bemutatása

• Mi a vízbázis?
Vízbázisnak nevezik a vízkivételi művet, kutat, a hozzá tartozó természetes határokkal rendelkező víztároló kőzetekkel, vízgyűjtő területtel együtt.

• Honnan kapjuk ivóvizünket?
Ahogy a csapadék eléri a földfelszínt, egy része elpárolog, vagy felveszik a növények, a többi beszivárog a talajba. Miközben a víz lefelé szivárog, különböző talaj- és kőzetrétegeken halad át majd az ún. víztároló rétegekben felhalmozódik.

A kőzet természetes szűrőképességének köszönhetően megtisztult vizet, vagy éppen a talaj- és kőzetrétegekből beoldódott anyagokat tartalmazó vizet, a vízművek kutakkal, forrásfoglalásokkal termelik ki, ha szükséges tovább tisztítják, majd a vízvezetékekbe és a lakásokba juttatják

• Mi veszélyezteti az ivóvíz minőségét?

E vízkincset veszélyeztetik a talajon keresztül, a csapadékvízzel együtt beszivárgó szennyezések illetve a talajszennyezések

• Mi az ivóvízbázis védelem célja és eszköze?
Az ivóvízbázis védelem fontos megelőző tevékenység, melynek célja a kitermelésre kerülő felszín alatti vízkészlet szennyező anyag mentességének megőrzése, fő eszköze pedig a védőidomok, védőterületek kijelölése, amelyeken a terület érzékenységének megfelelő területhasználati szabályok biztosítják a vízbázis szennyezésmentességét.

• Mit jelent a védőidom és a védőterület?
A védőidomok kijelölése nem az ivóvíztermelő kutaktól való távolság alapján történik, hanem azok nagysága attól függ, hogy az adott területen a vízrészecske (és benne az esetleges szennyeződés) mennyi idő alatt (20 vagy 180 nap, illetve 5 vagy 50 év alatt) jut el az ivóvíztermelő kutakig (elérési idő).

Amennyiben ezek az idomok metszik a földfelszínt, úgy a metszetük a felszínen védőterületeket rajzol ki.

A különböző védőterületekhez különböző területhasználati korlátozások tartoznak, amelyek az ivóvíztermelő kúttól távolodva egyre enyhülő jellegűek.

Ha a védőidomok nem metszik el a földfelszínt, akkor azoknak csupán felszíni vetületéről beszélünk. Ilyen esetben csak az ivóvíztermelő kutat kell védeni, minimum 10 m-es belső védőterület kijelölésével.

Kelemér ivóvízellátó rendszere, a termelt víz minősége

Kelemér Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, az Északi-középhegység északi peremén a Gömör-Tornai karszt területén fekszik.

A településen lévő két ivóvíztermelő kút 568 fő ivóvízellátását biztosítja. A vízbázis talajvízre települt, a kutak sekélyek, a fúrt Rétkút 5-8 m között szűrőzött, míg az ásott Egres forrás talpmélysége 2,5 m.

A jelenleg kitermelt víz egyes minőségi paraméterei nem felelnek meg az ivóvízminőségi előírásoknak. Kelemér 1. sz. termelőkútjában az ammónium és az összes keménység volt kimutatható határérték feletti koncentrációban. A vízmintában kimutatható a 2601. sz közút talajra, talajvízre gyakorolt terhelése.

A munka és eredményei

Kelemér-Rét kút

A vízbázisról a meglévő összegyűjtött információk és a munka során végzett vizsgálati eredmények rendezése és megjelenítése ArcView térinformatikai programmal készült.
Kelemér vízbázison 8 db figyelőkútnak alkalmas ásott talajvízkút és 1 db mintázásra alkalmas forrás található, azonban elhelyezkedésükből adódóan egyik kút vagy forrás sem javasolható észlelőhálózatba vonásra.

Geofizikai mérések segítségével történt a vízbázist felépítő víztároló kőzetek tulajdonságainak pontosítása, a fedő kőzetek vastagságának meghatározása és a felszínről lefelé szivárgó szennyező anyagokkal szemben várható szigetelő képesség meghatározása.

Kelemér geoelektromos földtani szelvény

A projekt keretén belül végzett geofizikai vizsgálat szerint Keleméren a terület földtani felépítésében a felszínen elhelyezkedő vékony negyedkori folyóhordalék alatt több mint  100 m vastag oligocén agyagos, márgás, homokköves összlet vesz részt. A felszín közelében jellemzően előfordul egy-egy homoklencse, amelyek jelentős mennyiségű vizet tárolhatnak. Kelemér esetében a Rétkút is ilyen lencsére települt.
A munka részét képezte a területhasználatok és az ivóvíztermelő kutak tágabb környezetében előforduló szennyezőforrások felmérése is.

A községben ugyan jellemzően gyepterületek fordulnak elő, az ivóvíztermelő kutak közelében azonban kisebb-nagyobb művelt mezőgazdasági területek fekszenek, így azok művelésének szennyező hatását is vizsgálni kellett. Szennyezés nem észlelhető.

Kelemér vízbázis - potenciális szennyezőforrások, szennyezőforrás feltárás mintavételi helyei
Jele Objektum megnevezése Ügyfél megnevezése K_11_IP szén- és bronzkefe gyártó üzem Carbosin Kft K_12_MG Székipuszta-juhtenyésztő telep Bábolna Rt. Szendrői Gazdaság K_13_KOM egyedi szennyvíz-tisztító telep Kelemér Község Önkormányzata K_14_KOM illegális hulladéklerakó Magyar Állam

A községben 4 db potenciális pontszerű szennyezőforrás található. Ezek közül egyik sem veszélyezteti jelenleg a vízbázist.

A diffúz szennyezőforrások feltárása során a település két talajvíz kútjából vett vízmintából határértéket meghaladó, nitrát, és ortofoszfát értékeket mutattak ki, amelyek arra utalnak, hogy a talajvíz szennyvízzel szennyeződik.

Védőidomok felszíni metszete

A hidrodinamikai modellezés a projektben érintett vízbázis védőidomainak, védőterületeinek meghatározására irányult. A hidrodinamikai modell-vizsgálatokat - az adatgyűjtés során beszerzett információk, és az egyes munkarészek során kapott eredmények felhasználásával - erre a célra kifejlesztett speciális programmal végezték.

Kelemér vízbázis esetében a modellezés alapján megállapítható, hogy a vízbázis sérülékeny ugyanis az adott vízkivételhez tartozó elérési idők alapján meghatározott védőidomoknak van felszíni metszetük.
Ebben az esetben az elérési idők, védőidomok alapján a
123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet szerint belső, külső, „A” és „B” hidrogeológiai védőövezetet kell kijelölni.

A hidrodinamikai modellel meghatározott határokat a természetes és az ingatlan határokhoz kell igazítani. Az így kapott igazított határvonalú védőterületeket M=1:2000-es
léptékű hiteles földhivatali térképeken ábrázolták.

Az érintett földrészletek kategóriák szerinti helyrajzi számos listája az érintett Önkormányzatnál és a szakhatóságnál rendelkezésre áll.

Védőterületek kijelölése, védelmi javaslatok

Kelemér vízbázisán a Rétkút esetében belső és külső védőterületet kell kijelölni. A belső védőterületen - a jelenlegi vízmű területen - a védelmi létesítményeket, gyep területhasználatot szükséges fenntartani. Tekintettel arra, hogy a patak a modellezett védőterületen keresztül folyik, és vize megjelenhet a termelt vízben, külső védőterületként a patak folyással szembeni hosszabb szakaszát javasolt külső védőterületté nyilvánítani, és teljes szakaszát ajánlott fokozottan figyelemmel kísérni. A Rétkút mellett elhaladó közút érintett szakaszán vízzáró csapadékvíz elvezető árok kialakítása szükséges.

Az Egres-forrás esetében belső, hidrogeológiai „A” és „B” védőterületet kell kijelölni. A belső védőterület – a jelenlegi vízmű terület - esetében a kerítés felújítása, és a terület rendszeres kaszálása elengedhetetlen. A védőterületek jelenlegi gyep hasznosítása megfelelő, jövőbeni fenntartása ajánlott. Amennyiben az „A” és „B” hidrogeológiai védőterületen a jelenleg gyep hasznosítású szántó területeket mégis művelésbe vonnák, ezeken a területeken a településen és környezetében folytatott öntözés nélküli szántóföldi növénytermesztési gyakorlat alkalmazható.

Szakmai háttéranyag: KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft.
Postacím:1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. • Tel.:36-1-237-1490, Fax 36-1-237-1499 • kszikft@chello.hu • www.kszikft.hu

Grafikai tervezés, kivitelezés: Outside Design Bt.