Az ivóvízbázis védelem általános bemutatása

• Mi a vízbázis?
Vízbázisnak nevezik a vízkivételi művet, kutat, a hozzá tartozó természetes határokkal rendelkező víztároló kőzetekkel, vízgyűjtő területtel együtt.

• Honnan kapjuk ivóvizünket?
Ahogy a csapadék eléri a földfelszínt, egy része elpárolog, vagy felveszik a növények, a többi beszivárog a talajba. Miközben a víz lefelé szivárog, különböző talaj- és kőzetrétegeken halad át majd az ún. víztároló rétegekben felhalmozódik.

A kőzet természetes szűrőképességének köszönhetően megtisztult vizet, vagy éppen a talaj- és kőzetrétegekből beoldódott anyagokat tartalmazó vizet, a vízművek kutakkal, forrásfoglalásokkal termelik ki, ha szükséges tovább tisztítják, majd a vízvezetékekbe és a lakásokba juttatják

• Mi veszélyezteti az ivóvíz minőségét?

E vízkincset veszélyeztetik a talajon keresztül, a csapadékvízzel együtt beszivárgó szennyezések illetve a talajszennyezések

• Mi az ivóvízbázis védelem célja és eszköze?
Az ivóvízbázis védelem fontos megelőző tevékenység, melynek célja a kitermelésre kerülő felszín alatti vízkészlet szennyező anyag mentességének megőrzése, fő eszköze pedig a védőidomok, védőterületek kijelölése, amelyeken a terület érzékenységének megfelelő területhasználati szabályok biztosítják a vízbázis szennyezésmentességét.

• Mit jelent a védőidom és a védőterület?
A védőidomok kijelölése nem az ivóvíztermelő kutaktól való távolság alapján történik, hanem azok nagysága attól függ, hogy az adott területen a vízrészecske (és benne az esetleges szennyeződés) mennyi idő alatt (20 vagy 180 nap, illetve 5 vagy 50 év alatt) jut el az ivóvíztermelő kutakig (elérési idő).

Amennyiben ezek az idomok metszik a földfelszínt, úgy a metszetük a felszínen védőterületeket rajzol ki.

A különböző védőterületekhez különböző területhasználati korlátozások tartoznak, amelyek az ivóvíztermelő kúttól távolodva egyre enyhülő jellegűek.

Ha a védőidomok nem metszik el a földfelszínt, akkor azoknak csupán felszíni vetületéről beszélünk. Ilyen esetben csak az ivóvíztermelő kutat kell védeni, minimum 10 m-es belső védőterület kijelölésével.

Imola ivóvízellátó rendszere, a termelt víz minősége

Imola Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, az Északi-középhegység északi peremén a Gömör-Tornai karszt területén fekszik.

A településen lévő két galériás forrásfoglalás 103 fő ivóvízellátását biztosítja. A vízbázis talajvízre települt, a kutak sekélyek, az I. sz. forrásfoglalás talpmélysége 3,7 m, míg a II. sz forrásfoglalásé 5,7 m.

A jelenleg kitermelt víz minőségi paraméterei megfelelnek az ivóvíz minőségi előírásoknak. A vízvizsgálatok több paraméter esetében is kimutatták a termelt víz felszínnel való közvetlen kommunikációját, amely megerősíti, hogy a vízadót a felszíni hatások jelentős mértékben veszélyeztetik.

A munka és eredményei

Imola-II. sz. forrásfoglalás

A vízbázisról a meglévő összegyűjtött információk és a munka során végzett vizsgálati eredmények rendezése és megjelenítése ArcView térinformatikai programmal készült.
Imola vízbázisán 9 db figyelőkútnak alkalmas ásott talajvízkút és 2 db mintázásra alkalmas forrás található, azonban elhelyezkedésükből adódóan egyik kút vagy forrás sem javasolható észlelőhálózatba vonásra.Geofizikai mérések segítségével történt a vízbázist felépítő víztároló kőzetek tulajdonságainak pontosítása, a fedő kőzetek vastagságának meghatározása és a felszínről lefelé szivárgó szennyező anyagokkal szemben várható szigetelő képesség meghatározása.

Geofizikai földtani szelvény

A projekt keretén belül végzett geofizikai vizsgálat szerint Imolán a felszín alatt változó, maximum 15-20 m vastagságban agyagos és homokos rétegek váltakoznak. A vízadó összlet a felső max. 15-20 m vastagságú heterogén összetételű qvarter üledék. A vízadó a szivárgás irányában, délnyugati irányban hosszan elnyúlik. A víz felszínre lépésének oka a vízadó kiékelődése, amely alatt vízzárónak minősíthető agyag található.

A munka részét képezte a területhasználatok és az ivóvíztermelő kutak tágabb környezetében előforduló szennyezőforrások felmérése is.

A községben jellemzően lomblevelű erdők fordulnak elő, az ivóvíztermelő kutak közelében gyep területek fekszenek. A településen a művelt területek aránya jelentősen lecsökkent.

Potenciális szennyezőforrások
Jele Objektum megnevezése Ügyfél megnevezése Im_10_KOM egyedi szennyvíz-tisztító telep Imola Község Önkormányzata

A községben 1 db potenciális pontszerű szennyezőforrás található, amely elhelyezkedéséből adódóan nem veszélyezteti a vízbázist.
A hidrodinamikai modellezés a projektben érintett vízbázis védőidomainak, védőterületeinek meghatározására irányult. A hidrodinamikai modell-vizsgálatokat – az adatgyűjtés során beszerzett információk, és az egyes munkarészek során kapott eredmények felhasználásával – erre a célra kifejlesztett speciális programmal végezték.

Védőidomok felszíni metszete

Imola vízbázis esetében a modellezés alapján megállapítható, hogy a vízbázis sérülékeny, ugyanis az adott vízkivételhez tartozó elérési idők alapján meghatározott védőidomoknak van felszíni metszetük.

Ebben az esetben az elérési idők, védőidomok alapján a 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet szerint belső, külső, „A” és „B” hidrogeológiai védőövezetet kell kijelölni.

Imola vízbázisának esetében belső, külső és „A” hidrogeológiai védőterület található, tekintettel arra, hogy a teljes utánpótlódási területek határáról 2 év, illetve 3 év alatt jut a termelőkutakba a víz, a „B” hidrogeológiai védőterület nem értelmezhető.
A hidrodinamikai modellel meghatározott határokat a természetes és az ingatlan határokhoz kell igazítani. Az így kapott igazított határvonalú védőterületeket M=1:4000-es léptékű hiteles földhivatali térképeken ábrázolták.

Az érintett földrészletek kategóriák szerinti helyrajzi számos listája az érintett Önkormányzatnál és a szakhatóságnál rendelkezésre áll.

Védőterületek kijelölése, védelmi javaslatok

Az I. sz. forrásfoglalás esetében az elérési idő alapján meghatározott hidrogeológiai „A” védőterületen, az út mentén, vízzáró csapadékvíz elvezető árok kialakítása szükséges.

A külső védőterület esetén, tekintettel annak viszonylag kis területére, javasoljuk a megvásárlását és a gyep hasznosítás fenntartását.

Az „A” hidrogeológiai védőterületek jelenlegi hasznosítása megfelelő, a védelem érdekében a jelenlegi területhasználatban változtatásra nincs szükség.

Szakmai háttéranyag: KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft.
Postacím:1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. • Tel.:36-1-237-1490, Fax 36-1-237-1499 • kszikft@chello.hu • www.kszikft.hu

Grafikai tervezés, kivitelezés: Outside Design Bt.