Az ivóvízbázis védelem általános bemutatása

• Mi a vízbázis?
Vízbázisnak nevezik a vízkivételi művet, kutat, a hozzá tartozó természetes határokkal rendelkező víztároló kőzetekkel, vízgyűjtő területtel együtt.

• Honnan kapjuk ivóvizünket?
Ahogy a csapadék eléri a földfelszínt, egy része elpárolog, vagy felveszik a növények, a többi beszivárog a talajba. Miközben a víz lefelé szivárog, különböző talaj- és kőzetrétegeken halad át majd az ún. víztároló rétegekben felhalmozódik.

A kőzet természetes szűrőképességének köszönhetően megtisztult vizet, vagy éppen a talaj- és kőzetrétegekből beoldódott anyagokat tartalmazó vizet, a vízművek kutakkal, forrásfoglalásokkal termelik ki, ha szükséges tovább tisztítják, majd a vízvezetékekbe és a lakásokba juttatják

• Mi veszélyezteti az ivóvíz minőségét?

E vízkincset veszélyeztetik a talajon keresztül, a csapadékvízzel együtt beszivárgó szennyezések illetve a talajszennyezések

• Mi az ivóvízbázis védelem célja és eszköze?
Az ivóvízbázis védelem fontos megelőző tevékenység, melynek célja a kitermelésre kerülő felszín alatti vízkészlet szennyező anyag mentességének megőrzése, fő eszköze pedig a védőidomok, védőterületek kijelölése, amelyeken a terület érzékenységének megfelelő területhasználati szabályok biztosítják a vízbázis szennyezésmentességét.

• Mit jelent a védőidom és a védőterület?
A védőidomok kijelölése nem az ivóvíztermelő kutaktól való távolság alapján történik, hanem azok nagysága attól függ, hogy az adott területen a vízrészecske (és benne az esetleges szennyeződés) mennyi idő alatt (20 vagy 180 nap, illetve 5 vagy 50 év alatt) jut el az ivóvíztermelő kutakig (elérési idő).

Amennyiben ezek az idomok metszik a földfelszínt, úgy a metszetük a felszínen védőterületeket rajzol ki.

A különböző védőterületekhez különböző területhasználati korlátozások tartoznak, amelyek az ivóvíztermelő kúttól távolodva egyre enyhülő jellegűek.

Ha a védőidomok nem metszik el a földfelszínt, akkor azoknak csupán felszíni vetületéről beszélünk. Ilyen esetben csak az ivóvíztermelő kutat kell védeni, minimum 10 m-es belső védőterület kijelölésével.

Gömörszőlős ivóvízellátó rendszere, a termelt víz minősége

Gömörszőlős Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, az Északi-középhegység északi peremén a Gömör-Tornai karszt területén fekszik.

A településen lévő ivóvíztermelő aknakutas forrásfoglalás 90 fő ivóvízellátását biztosítja. A vízbázis talajvízre települt, a kút sekély, mindössze 6 m mély.
Jelenleg a kitermelt víz minőségi paraméterei megfelelnek az ivóvíz minőségi előírásoknak. A vízvizsgálatok kimutatták a termelt víz felszínnel való közvetlen kommunikációját, amely megerősíti, hogy a vízadót a felszíni hatások jelentős mértékben veszélyeztetik.

A munka és eredményei

Gömörszőlős - termelőkút

A vízbázisról a meglévő összegyűjtött információk és a munka során végzett vizsgálati eredmények rendezése és megjelenítése ArcView térinformatikai programmal készült.
Gömörszőlős vízbázisán 8 db figyelőkútnak alkalmas ásott talajvízkút és 2 db mintázásra alkalmas forrás található, azonban elhelyezkedésükből adódóan egyik kút vagy forrás sem javasolható észlelőhálózatba vonásra.

Geofizikai mérések segítségével történt a vízbázist felépítő víztároló kőzetek tulajdonságainak pontosítása, a fedő kőzetek vastagságának meghatározása és a felszínről lefelé szivárgó szennyező anyagokkal szemben várható szigetelő képesség meghatározása.

Gömörszőlős geoelektromos földtani szelvény

A projekt keretén belül végzett geofizikai vizsgálat szerint a felszín közelében 2-3 m vastagságban, alacsony ellenállású, rossz vízvezető képességű réteg található, agyag vagy iszapos agyag. A mélyebb rétegek vízlassító, alacsonyabb permeabilitású agyagmárgák. Helyenként agyag- vagy homokos agyag-lencséket zár magába. A forrás, amelyből termelik a település ivóvizét, valószínűleg a néhány méternyi agyaggal fedett márgás összletből nyeri a vizet.

A munka részét képezte a területhasználatok és az ivóvíztermelő kutak tágabb környezetében előforduló szennyezőforrások felmérése is. A községben jellemzően gyepterületek és lomblevelű erdők fordulnak elő. A településen a művelt területek aránya jelentősen lecsökkent.

Gömörszőlős vízbázis - potenciális szennyezőforrások, szennyezőforrás feltárás mintavételi helyei
Jele Objektum megnevezése G_7_MG juhtenyésztő telep G_8_KOM egyedi szennyvíztisztító telep G_9_KOM illegális hulladéklerakó

Gömörszőlősön 3 db potenciális pontszerű szennyezőforrást azonosítottunk. A laboratóriumi vizsgálatok szennyezést nem mutattak ki.

A hidrodinamikai modellezés a projektben érintett vízbázis védőidomainak, védőterületeinek meghatározására irányult. A hidrodinamikai modell-vizsgálatokat - az adatgyűjtés során beszerzett információk, és az egyes munkarészek során kapott eredmények felhasználásával - erre a célra kifejlesztett speciális programmal végezték.
Gömörszőlős vízbázis esetében a modellezés alapján megállapítható, hogy a vízbázis sérülékeny, ugyanis az adott vízkivételhez tartozó elérési idők alapján meghatározott védőidomoknak van felszíni metszetük.

Védőidomok felszíni metszete

Ebben az esetben az elérési idők, védőidomok alapján a 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet szerint belső, külső, „A” és „B” hidrogeológiai védőövezetet kell kijelölni.

Gömörszőlős vízbázisa esetében a „B” hidrogeológiai védőterület a kút teljes utánpótlódási területét lefedi, és a védőterület legtávolabbi pontjából 15 év alatt eljut a kútba a víz.

A hidrodinamikai modellel meghatározott határokat a természetes és az ingatlan határokhoz kell igazítani. Az így kapott igazított határvonalú védőterületeket M=1:2000-es léptékű hiteles földhivatali térképeken ábrázolták.

Az érintett földrészletek kategóriák szerinti helyrajzi számos listája az érintett Önkormányzatnál és a szakhatóságnál rendelkezésre áll.

Védőterületek kijelölése, védelmi javaslatok

A gömörszőlősi aknakutas forrásfoglalás esetében a kialakított belső védőterület (vízmű terület) védelmi létesítményeinek a tisztításáról, karbantartásáról, jó műszaki állapotának a fenntartásáról a továbbiakban is gondoskodni kell. A terület rendszeres kaszálását el kell végezni.

A külső védőterület esetén, tekintettel annak viszonylag kis területére, az önkormányzatnak javasoljuk a jelenleg vízmű területen kívülre eső területrész megvásárlását és gyep hasznosítás fenntartását. A külső, „A” és „B” hidrogeológiai védőterületek jelenlegi hasznosítása megfelelő, a védelem érdekében a jelenlegi területhasználatban változtatásra nincs szükség. Amennyiben az „A” és „B” hidrogeológiai védőterületen a jelenleg gyep hasznosítású szántó területeket mégis művelésbe vonnák, akkor ezeken a területeken az öntözés nélküli szántóföldi növénytermesztési gyakorlat alkalmazható.
Gömörszőlős vízbázisán elsősorban a jelenlegi vízbázisvédelmi szempontból kedvező területhasználat fenntartása a feladat.

Szakmai háttéranyag: KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft.
Postacím:1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. • Tel.:36-1-237-1490, Fax 36-1-237-1499 • kszikft@chello.hu • www.kszikft.hu

Grafikai tervezés, kivitelezés: Outside Design Bt. • www.outside.hu