Az ivóvízbázis védelem általános bemutatása

• Mi a vízbázis?
Vízbázisnak nevezik a vízkivételi művet, kutat, a hozzá tartozó természetes határokkal rendelkező víztároló kőzetekkel, vízgyűjtő területtel együtt.

• Honnan kapjuk ivóvizünket?
Ahogy a csapadék eléri a földfelszínt, egy része elpárolog, vagy felveszik a növények, a többi beszivárog a talajba. Miközben a víz lefelé szivárog, különböző talaj- és kőzetrétegeken halad át majd az ún. víztároló rétegekben felhalmozódik.

A kőzet természetes szűrőképességének köszönhetően megtisztult vizet, vagy éppen a talaj- és kőzetrétegekből beoldódott anyagokat tartalmazó vizet, a vízművek kutakkal, forrásfoglalásokkal termelik ki, ha szükséges tovább tisztítják, majd a vízvezetékekbe és a lakásokba juttatják

• Mi veszélyezteti az ivóvíz minőségét?
E vízkincset veszélyeztetik a talajon keresztül, a csapadékvízzel együtt beszivárgó szennyezések illetve a talajszennyezések

• Mi az ivóvízbázis védelem célja és eszköze?
Az ivóvízbázis védelem fontos megelőző tevékenység, melynek célja a kitermelésre kerülő felszín alatti vízkészlet szennyező anyag mentességének megőrzése, fő eszköze pedig a védőidomok, védőterületek kijelölése, amelyeken a terület érzékenységének megfelelő területhasználati szabályok biztosítják a vízbázis szennyezésmentességét.

• Mit jelent a védőidom és a védőterület?
A védőidomok kijelölése nem az ivóvíztermelő kutaktól való távolság alapján történik, hanem azok nagysága attól függ, hogy az adott területen a vízrészecske (és benne az esetleges szennyeződés) mennyi idő alatt (20 vagy 180 nap, illetve 5 vagy 50 év alatt) jut el az ivóvíztermelő kutakig (elérési idő).

Amennyiben ezek az idomok metszik a földfelszínt, úgy a metszetük a felszínen védőterületeket rajzol ki.

A különböző védőterületekhez különböző területhasználati korlátozások tartoznak, amelyek az ivóvíztermelő kúttól távolodva egyre enyhülő jellegűek.

Ha a védőidomok nem metszik el a földfelszínt, akkor azoknak csupán felszíni vetületéről beszélünk. Ilyen esetben csak az ivóvíztermelő kutat kell védeni, minimum 10 m-es belső védőterület kijelölésével.

Becskeháza ivóvízellátó rendszere, a termelt víz minősége

Becskeháza Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, az Északi-középhegység északi peremén a Gömör-Tornai karszt területén fekszik.

A település központjában, a templom mellett található vízműkút 47 fő ivóvízellátását biztosítja. A fedett karsztra települt vízbázis 130 m-es mélyfúrású kútja karsztvizet termel.

A jelenleg kitermelt víz minőségi paraméterei megfelelnek az ivóvíz minőségi előírásoknak. A vízvizsgálatok több paraméter esetében kimutatták a termelt víz felszínnel való kommunikációját.

Kép: Becskeháza – közkút, háttérben a vízműterület

A munka és eredményei

Becskeháza geoelektromos földtani szelvény

A vízbázisról a meglévő összegyűjtött információk és a munka során végzett vizsgálati eredmények rendezése és megjelenítése ArcView térinformatikai programmal készült.

Becskeháza vízbázisán 8 db figyelőkútnak alkalmas ásott talajvízkút és 2 db mintázásra alkalmas forrás található. A jelenlegi körülmények között azonban sem meglévő kutat, sem forrást nem javasoltak észlelőhálózatba vonásra.

Geofizikai mérések segítségével történt a vízbázist felépítő víztároló kőzetek tulajdonságainak pontosítása, a fedő kőzetek vastagságának meghatározása és a felszínről lefelé szivárgó szennyező anyagokkal szemben várható szigetelő képesség meghatározása.

A projekt keretén belül végzett geofizikai vizsgálat szerint megállapítható, hogy a karsztosodott triász mészkő felett a fedő képződmények között a kis fajlagos ellenállású kőzetek túlsúlyban vannak, azaz jelentős vastagságú vízrekesztő kőzetek fedik és védik a vízbázist. A munka részét képezte a területhasználatok és az ivóvíztermelő kutak tágabb környezetében előforduló szennyezőforrások felmérése is.

A településen a szántóföldi növénytermesztés jelentős, ezért a mezőgazdasági termelés szennyezőhatását is vizsgálni kellett. Szennyezés nem észlelhető.

Becskeházán 2 db potenciális pontszerű szennyezőforrást azonosítottunk. A laboratóriumi vizsgálatok szennyezést nem mutattak ki.

Potenciális pontszerű szennyezőforrások
Jele Objektum megnevezése BE_1_MG Juhtenyésztő telep BE_2_IP dolomitbánya

A települési szennyvíz szennyezőhatásának felmérésére a vízműkút mellett található közkút vízminőségét vizsgálták. A kút vizében kimutatható volt a települési szennyvíz talajban történő elszikkadásának szennyező hatása. A vizsgálatok ellenőrzése javasolt, a közkút vizének fogyasztása a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem ajánlott.

A hidrodinamikai modellezés a projektben érintett vízbázis védőidomainak, védőterületeinek meghatározására irányult. A hidrodinamikai modell-vizsgálatokat - az adatgyűjtés során beszerzett információk, és az egyes munkarészek során kapott eredmények felhasználásával - erre a célra kifejlesztett speciális programmal végezték.

Védőidomok felszíni vetülete

Becskeháza vízbázis esetében a modellezés alapján megállapítható, hogy a vízbázis nem sérülékeny, ugyanis a „B” védőidom a talajfelszínhez képest 48 m mélységben található. Ez azt jelenti, hogy, az a térség, ahonnan a kútba 50 év alatt víz jut be, a föld mélyén helyezkedik el, a felszínről természetes körülmények között leszivárgó víz közvetlenül nem éri el a kutat tápláló vízadót.

Ebben az esetben - a 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet alapján - közvetlenül az ivóvíztermelő kutat kell védeni, minimum 10 m-es belső védőterület kijelölésével.

A felszín alatti beavatkozások elbírálásához (esetleges fúrások mélyítése stb.) meghatározták a külső védőidom, az „A” és a „B” hidrogeológiai védőidom felszíni vetületét.

A felszíni vetületet M=1:2000-es léptékű hiteles földhivatali térképeken ábrázolták. A térképek az érintett Önkormányzatnál és a szakhatóságnál rendelkezésre állnak.

Védelmi javaslatok

Ezen a vízbázison, a belső védőterületen kívül védőterületet kijelölni nem szükséges. Ugyanakkor az olyan veszélyeztető tényező, amely hatása a felszín alatti vízkészletre hosszú távon érvényesül, a vízbázis védettsége ellenére sem hanyagolható el. Ilyen a szennyvíz talajban történő elszikkasztása, amely a talaj mélyebb rétegeiben igen hosszú távon, évtizedekig fejti ki hatását. A településen tehát gondoskodni kell a szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről.

Ezenkívül javasoljuk, hogy védőidomok felszíni vetülete által érintett földrészleteken szorgalmazzák a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló és a helyes mezőgazdasági gyakorlatról szóló rendeletben foglaltak alkalmazását.

Szakmai háttéranyag: KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft.
Postacím:1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. • Tel.:36-1-237-1490, Fax 36-1-237-1499 • kszikft@chello.hu • www.kszikft.hu

Grafikai tervezés, kivitelezés: Outside Design Bt. • www.outside.hu